A labdarúgást, és ezzel mindenki így van, akkor jó nézni, ha a mérkőzést két jó cspat játsza. Mi Magyarok viszont egy olyan álomvilágban élünk, ahol még mindíg az 50'-es 60'-as évek fociját várnánk. Várjuk is csak nem kapjuk meg, illetve a 60'-as évek feelingje akkor visszajön ha a Stadionokat és a légkört nézzük. Azok a nem a profizmusra utal jelek viszont érdekesek, hogy a portás még mindig annyit tud a csapatról, mint a vezetőség. Ezt a kis túlzást félretéve azért messze vagyunk attól, hogy egy család először a meccsnézésre gondoljon, mint hétvégi kikapcsolódás.

Új lelátó, de minek!

Jó foci, kevés néző. Az egyike azon Magyar csapatoknak a Győr , ahol jó foci mellé szép stadion is jár, mégis ha meccs van akkor a lelátó látványa nem hat sokkal nagyobb mértékben, mint az alábbi képen. Sokszor fel lehet tenni azt a kérdést, hogy miért ilyen szerény számban látogatják a stadiont, pedig választ nem nagyon fogunk rá találni. A csapatoknak abból lenne heti szinten bevétele, hogy sok néző kilátogat, illetve fordítva , a szurkolóknak attól jöhetne vissza a meccsnézős kedve, hogy 10-12 ezer néző nagyon jó hangulatot teremt a stadionban. Lássuk be, hogy ha egy NBI-es MTK - Fradi meccsen is csak 2000 néző van ( abból 1100 vendég Fradi szurkoló) akkor nagy gond van. Főleg azért mert nagyon látványos focit játszó csapatok meccsein sincs sokkal több néző.

A Vidi meccsein sokszor nincs több 3000 nézőnél, Debrecenben pedig 4-5 ezer nézőnél. A hibát nem a csapatokban vagy a játékosokban, hanem magunknál kell keresni. Egy jegy sokszor néhányszáz forintért kapható, mégis az ember inkább bemegy a moziba vagy a szórakozó helyre. Egy 150 ezres városban nem lenne nehéz 8-10 ezer embert összeszedni, pedig egy kis reklámozás után máris sok pénz folyhatna be a kasszába.

És végülis mi Magyarok mindenkiben találunk hibát így ha jó ha rossz a foci a játékosokat mindig szidni fogjuk.. már aki. Az ördögi kör pedg csak megy tovább, hisz a játékosnak néző , a nézőnek meg foci kell...